Szeresd a Stresszed! – mentális egészség a munkában
Munkavállalóként és vállalkozóként is nagy felelősségünk van a saját lelki egészségünk megőrzésében. Vezetőként egyre nagyobb kihívás egyensúlyt teremteni a kiemelkedő teljesítmény és eredmények, valamint a mentális jóllét között. A tudatosság növelése, a megküzdési technikák népszerűsítése során akadályként tornyosul elénk a stresszel és mentális egészséggel kapcsolatos munkahelyi problémákat körbelengő elítélő megbélyegzés. Az októberi Switch üzleti reggelin Tóthné File Edina, mérnök, business- és life coach vezetésével ezt a témát jártuk körbe.
Az energiaválságok korszakában jó, ha tudjuk, hogy a cselekvési és élet-energiánk is egy folyamatosan változó tényező: napi tevékenységünk és a minket érő hatások eredményeként folyamatosan csökken. Meg kell ismernünk, el kell fogadnunk a természetes működését és rendszeresen időt kell szánnunk a feltöltésére.
Hogyan működik a stresszünk?
Amikor a stresszről beszélünk, gyakran azokra a tünetekre gondolunk, azzal azonosítjuk, amit előidéz bennünk a folyamat:
- rossz alvás és csökkent teljesítmény,
- ingerlékenység és a túlterheltségre való hajlam,
- személyközi konfliktusok és sérelmek,
- gyakori távolmaradás a feladatainktól, meghosszabbodott regenerációs idő,
- alacsony elkötelezettség és munkahelyi elégedettség,
- gyakori balesetek vagy hibák.
Dr. Selye János orvos vegyész szerint a stressz a szervezet válaszreakciója az őt érő hatásokra, folyamatos egyensúlyi állapot keresés, alkalmazkodás. Olyan vegyi és biológiai reakciók sorozata (kortizol és adrenalin hormonok felszabadulása, a nem létfontosságú szervek és biológiai funkciók háttérbe szorulása, felkészülés a harcra vagy a menekülésre, izmok feszítése, légzés, szívritmus felgyorsulása, látás élesedése és agyi tevékenység felgyorsulása, stb), amely az evolúció során az életben maradásunkat garantálta. Igazán lehet szeretni a szervezetünket azért, hogy képes erre a reakcióra.
Legtöbbször nincs vészhelyzet és nem kell az életben maradásunkért küzdenünk, ám ekkor is jól jöhet egy nagyobb sport-, vagy szellemi kihívás teljesítésekor. Az ilyen helyzetekben eustressz (jó stressz) alakul ki: a kihívás teljesítése után a szervezet – immár edzettebben – visszatér nyugalmi állapotába. A sportolók nagyon jól ismerik ezt a folyamatot, és tudatosan fordítanak elegendő időt a regenerációra.
Igazán azokkal a stresszorokkal (stressz reakciót kiváltó tényezőkkel) van problémánk, melyek tartósan fennállnak és / vagy meghaladják a szervezet alkalmazkodási képességét és kialakul a distressz (a káros stressz). Ilyen tényező lehet egy szerettünk betegsége, gyermekekkel kapcsolatos gondok, munkahelyi vagy családon belüli konfliktusok, egy mérgező munkakörnyezet és egyéb, a szervezetünk túlzott fizikai, mentális, emocionális igénybevételét okozó hatások. A biológiai folyamat ugyanúgy játszódik le, mintha az életünkért küzdenénk.
Az erős, tartósan ható stressz tényezők, valamint a regeneráció hiánya komoly betegségek kialakulásához vezethet. Csak Európában a stressz és a mentális betegségek számlája összesen 272 milliárd euróra rúgott 2014-ben!
Miért aggódunk mostanában?
Az aggódás jelentős stresszor lehet az életünkben. A Switch üzleti reggeli résztvevői 2022 októberében az alábbi dolgok miatt aggódtak leginkább:
Habár az itt felsorolt tényezők jó része nem jelent közvetlen veszélyt, attól függően, hogy éljük meg az elképzelt „fenyegetést”, bármelyiknek lehet jelentős hatása a mentális jóllétünkre, hosszú távon pedig az egészségünkre is.
A tudatosság ezen a ponton is nagy segítségünkre lehet. Isabelle Mercier The Power of Zero Tolerance [2] előadásában óvva int attól, hogy mindent felvegyünk az aggódási listánkra. Úgy véli, hogy félelmeink tárgyának 40%-a nem következik be, 30% már megtörtént, 12% szükségtelen aggódás az egészségünk miatt, kb. 10% a kis vegyes aggódnivalók mennyisége. Az életünkre ható dolgok mindössze 8%-a az, amiért érdemes aggódni!
Isabelle egy könnyen követhető módszert is ajánl, amivel tudatosíthatjuk, hogy milyen hatás ér minket, és szelektálhatunk, hogy mivel kívánunk érdemben foglalkozni. A HERO módszer (kissé átszabva) 4 lépésből áll:
H = Hátralépek – tudatosítom, hogy mi történik éppen velem
E = Elemzem – hogy ez előre visz engem, az én céljaimat, elképzeléseimet szolgálja, vagy ellenem dolgozik
R = Rendszerbe illesztem azokat a tevékenységeket, szokásokat, amik a legjobb eredményességemet szolgálják
0 = Zero tolerancia azokra a dolgokra, amik ártanak nekem: eldöntöm, hogy visszautasítom azokat, vagy felelősséget vállalok értük és beleállok a megküzdésbe.
Hogyan hat a stressz a munkavégző képességünkre, a termelékenységre?
A Virgin Pulse Global Challenge során a stressz és a termelékenység közötti kapcsolatot is vizsgálták. A 2016. májusi programban részt vevő 739 szervezet, 270.448 munkavállaló bevonásával készült. A stresszkezelő program előtti időszakban a stressz szintje általában magas, a termelékenység szintje pedig általában alacsony volt. A stresszkezelő program után a termelékenységi szintek magasabbak, a stressz-szintek pedig alacsonyabbak. A program után a szervezetek mind a stressz-, mind a termelékenységi szintek tekintetében javulást tapasztaltak. Bár néhány szervezetnél a magas stressz-szintek ellenére magas volt a termelékenység, az ilyen vállalkozások sem képesek jó teljesítményt nyújtani hosszú távon. Ezen szervezetek esetében előbb-utóbb megnő a fluktuáció, a munkavállalók és a szervezet egészsége jelentősen romolhat. [3]
Mit tehetünk a tartós stressz által előidézett veszélyek leküzdésére?
Ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a munkavégző képességünket, jó teljesítményünket, kreativitásunkat, képesek legyünk alkalmazkodni és megújulni, néha lassítanunk kell, akár egy pillanatra megállni és rátekinteni az erőforrásainkra, karban kell tartanunk az energia háztartásunkat.
A cikk teljes változata, még további hasznos információkkal itt tekinthető meg: https://www.soulid.hu/
